Gyalogos körút Jindřichův Hradec történelmi részeiben

Masarykovo nám

Ez a Jindřichův Hradec történelmi részeinkeresztül vezetőgyalogos körút kiindulópontja a Masaryk-téren található térkép, ami a turistautat ábrázolja.

A gyalogos körút kiindulópontja a Masaryk-téren található térkép, ami a turisták eligazodására szolgál. A térképtől elindulunk a Klášterská [Kolostor] utcán keresztül a  szt. Katatalin-templomot magába foglaló ferences kolostor felé. A ferences kolostort IV. Jindřich [Henrik] alapította 1478-ban, a tűzvészt követő felújítás során 1674-ben a templomhoz kápolnát emeltek.

 , obrázek se otevře v novém okně

A kolostorral szemben található a kiskolostor, melyet 1534-ben alapítottak betegistápoló gyanánt, ahol beginák szolgáltak. Később fejedelmi özvegyek menedékhelyeként szolgált. A templomot és a kiskolostort összekötő fedett árkádsoros folyosót Montforti Katalin készíttette, hogy azon keresztül járhasson misére. A kiskolostor előtt egy vaskapun keresztül belépünk a kis parkba. A baloldali ösvényeket követve a Husova [Husz] utcába jutunk.

Jobbra a Vítězslav Novák gimnázium épülete. (1921-ben egy új, korszerű gimnázium építésébe kezdtek, amelynek intézménye eredetileg Hradecben 1595-től létezik. A tanítás 1923. szeptember 1-én indult meg. A felépítéssel kapcsolatban kiemelt érdemek illetik Ferdinand Hoffmeister akkori igazgatót).

, obrázek se otevře v novém okně

A gimnáziummal szemben áll az egykori kaszárnya épülete, ami egész a múlt évszázad nyolcvanas éveiig katonai célokat szolgált. A romos épületcsoportot a kilencvenes években felújították, ma a Közgazdasági Egyetem kollégiuma és étkezdéje.
Átmenve a kollégium területén egyenes irányban megyünk tovább a Husovy [Husz] parkban található
Základní umělecká škola [Zeneiskola] felé.

, obrázek se otevře v novém okně

A parkban jobbra fordulva megtekinthetjük Jan Hus 1923-ból származó szobrát (J. V. Dušek, Tábor városából származó szobrász munkája). A szobrot elhagyva lépcsőkön lemegyünk a városfalak alatt alapított teraszra.

Innét szép kilátás nyílik a kastélyra, szemünkbe ötlik a Menhartkatorony - eredetileg vártorony volt, amit a 15. században Hradeci Menyhárt alatt átépítettek. Alsó részében található az ún. Černá kuchyně [Füstöskonyha] – az érett gótika várkonyhái közül az egyik legnagyobb, ami fennmaradt. Nagycsütörtök napján innét kását osztottak szét az alattvalóknak. A jól látható kör alapterületű torony védelmi célokra volt állítva - a vár legrégibb építménye, román stílusban (13. század eleje). A torony aljában egykor kútbörtön volt. Folytatjuk utunkat tovább a lépcsőkön lefelé, a várfalak és a Nežárkafolyó mentén - Jarošov községnél, a Žirovnice és a Kamenice összefolyásából keletkezik.
Eredetileg
Včelnice [Méhes] néven emlegetik - a partjain nagyszámban elterjedt méhészet után. A Nežárka névvel a 15. századtól illetik - azzal az egyszerű magyarázattal, hogy tűzvész esetén a tűz nem terjedhetett tovább a folyó túlsó partjára [ne = nem; žár = forróság, tűz; -ka = kicsinyítő képző].


, obrázek se otevře v novém okně 

Bal felől megkerülve tovább megyünk a Liliová [Liliom] utcán, egy magas fal alatt a 14. század második feléből származó préposti Szűz Mária Mennybemenetele templomhoz. Többször átépítették, a legnagyobb mértékben a tűzvészt követően 1801-ben. Utolsó módosításai 1873-ból valók. Ikavec karnagyi vezetése alatt itt lépett fel a templomkarzaton a kis szopránista B. Smetana. Az utca végén álló templom falán egy emlékplakett figyelmeztet arra, hogy ezen a helyen halad át a 15. délkör, amit az utca kövezetébe beágyazott jelzés mutat.

Jobboldalt áll a II. Adam által 1595-ben alapított egykori jezsuita kollégium épülete. Ez a történelmi és művészi jelentőséggel bíró műemlék a krumlovi kollégium mellett Csehországban a legrégebbi ilyen jellegű máig fennmaradt létesítmény. Külső falain gyémánt kváder sgraffito díszítéssel. A kollégiumot 1773-ban kaszárnyának alakították át.

, obrázek se otevře v novém okně

A saroképítmény a szt. Mária Magdolna kápolna, a legidősebb 13. századból származó városi templomépület, 1595-ben a jezsuita kollégiumhoz csatolták. Az 1615-ös tűzvészt követően kora barokk stílusban felújították, belsejét gazdag díszvakolat ékesíti. A templom mellett elhaladva jobbra térünk, a Balbín-térre.

Itt azonnal szembe ötlik a Landfras nyomda empír épülete - 1797-ben Josef Landfras megvásárolta az 1738-ból származó Hilgartner nyomdát, majd azt kibővítette és a prágai V. M. Kramerius nyomdához hasonlítható hírnévre tett szert. A nyomda nemzeti jelentőségű - a felújítás korában kimagasló szerepe és jelentősége volt. 1825-ben a nyomdát fia, Alois vitte tovább, aki egyben a kulturális élet szervezője, a város mecénása és polgármestere volt. Az épület mai külleme 1827-től változatlan.

A nyomdával szemben találjuk Jindřichův Hradec-régió Múzeumát, ami egykor jezsuita gimnázium volt (1594-ben alapították). Professzora volt Bohuslav Balbín - hazafi, pap, a cseh nyelv védelmezője. Az épület mai külleme 1648-tól változatlan. A jezsuita rend felszámolását követően iskola, majd később ismét gimnázium működött itt. 1925-től falai közt az 1884-től létező múzeum létesítménye kapott helyet. Kiállításai egy részét képezi a világhírű Krýza mozgó betlehem.
, obrázek se otevře v novém okně

A múzeumtól balra húzódik a serfőzde, melynek felépítését 1580-ban rendelte el II. Hradeci Adam, és Csehországban a legnagyobbak közé tartozott. 1831 – 1835 között a serfőzdét Bedřich Smetana apja bérelte ki. A felső kapunál, a múzeum mellett, erről egy emléktábla található. A serfőzdében található öreg malomból 1886-ban Křižík vízierőművet épített, és 1887. 3. 14-én Jindřichův Hradecben - Prága után második városban - üzem alá helyezték a villamos világítást.


 

, obrázek se otevře v novém okně

Folytatjuk körutunkat a Nežárecká kapuhoz. A városfalakon valamikor három városkapu volt, melyek közül csupán az egykori nevén Linecká [Linci] kapu maradt fenn a 14. századból. Eredetileg valamivel alacsonyabb volt, 1685-ben megmagasították, majd később 1802-ben, órát helyeztek fel rá. Átkelünk a Nežárka folyó hídján.

A híd után elfordulunk az első baloldali utcába, ahol az épületen egy fej látható – ez az ún. „U Bradáče [Szakállashoz]-ház. A ház alapjai a 16. század elejéről származnak. A díszvakolat-kialakítású fej állítólag az akkori árvíz tetőzésének vízszintjét jelzi, másik értelmezése prózaibb: itt valamikor borbély működött. Az utca tovább emelkedik a folyó feletti kaptatóra.

, obrázek se otevře v novém okně

Erről a részről panoráma-kilátás nyílik a kastélyra. A jobb szélen látható gyönyörű épület a kerti Rotunda, kerti pavilonná átalakított várbástya a 16. századból. Gyönyörű díszvakolatának köszönhetően az európai manierizmus gyöngyszemeként tartják nyilván. A folyó és a várfalak közti Pod hradem [Váralja] utcában a mai napig fennmaradtak a tipikus zsindelyes cserzők épületei, ahol volt elegendő hely a bőrök szárítására. Az utolsó falazott épület a kézműves műhely. 1954-ben az egyik ilyen váralatti udvarházban (a legrégebbi uradalmi udvarház) rendezte be műtermét az ismert cseh gobelin-készítő, Teinitzer Mária. Az innét kikerülő gobelinek, tapiszériák világhírre tettek szert.
Odaérkezve az első kereszteződéshez, balra tartva megyünk tovább, majd valamennyi elágazást elhagyva megyünk tovább egyenes irányban. Leballagunk a lejtőn, ahol ismét balra fordulunk - egy fal mellett haladunk el, ami mögött a 151/IV. hsz. alatti Landfras villa kertje található. Josef Schaffer építőmester munkája, aki a barokk irányzatot követve 1826 – 1839 között egy teraszos kialakítású kertet rendezett be, melyet pavilonnal, gótikus kerti házzal, remetelakkal, tekepályával és üvegházzal látott el. A kert egy teljes generációs időszak társadalmi életének központja volt.

Utunk egy keskeny autóútra kapcsolódik, melyen keresztül átkelünk a Nežárka folyó hídján és balra továbbmegyünk a Mlýnská [Malom] utcába - erre vezet a sárga turistajelzés is. A jobboldali házon Dr. Procházkaemlékét őrző tábla van elhelyezve. Mudr. Josef Procházka - Devítský 1811-ben született Devítský mlýn [Kilencedmalma] község 123/III hsz. alatti házában, amit 1936-ban bontottak le. Orvostani hallgató volt, mindenki emberszerető orvosként ismerte. A 19. század első felében kivette részét Hradec cseh társadalmi életének szervezéséből. 1843-től kezdődően színjátszó egyesületet szervezett, és meghívta J. Hradecbe J. K. Tylt is, aki itt kezdte 1851-ben vándorszínészi pályafutását, cseh vidéki településeken barangolva.

Folytatjuk tovább az utca kőfala mentén, amely felől ismét kilátás nyílik a kastélyra, egy kicsit más nézőszögből. Ahol a fal végződik, a sárga turistajelzést követve letérünk balra és átkelünk a zsilipek feletti pallón. A Malý Vajgar partjáról visszatekinthetünk a város látképére. A Vajgar és a serfőzde csatornája mentén odaérünk az Állami vár és kastély épületének bejáratához. A kastély Dél-Csehország volt nemeseinek egyik legősibb uradalmi székhelye. Az eredeti várat a 13. század elején alapították a Vítkoviak. Első tulajdonosai a Hradeci nemes urak voltak, majd a 17. század elején a Slavata-nemzetség, később pedig (a 17. század végén) a Černínek lakták. 1945 után a várat államosították. A terjedelmes épületkomplexum nemcsak becses építészeti műemlék, hanem kultúremlékek gazdag tárháza is. Megismeréséhez három megtekintő körútból választhatunk.

, obrázek se otevře v novém okně

Menjünk tovább a sárga turistajelzésen. Egy érdekes, kiugró ablakfülkés gótikus sarokházra lelünk, értéke elsősorban a kevés helyen látható sarki kiugró ablakfülke (16. század eleje), egy európai szinten értékelt műemlék. Folytatva utunkat a sárga turistajelzésen, beérünk a Míru [Béke] térre. A tér ismertetőjele a Szűz Mária Mennybemenetele szoborcsoport. Ez egy tipikus barokk műemlék, a maga jellegében a városban található legnagyobb ilyen jellegű műemlék. Magassága 20 m - ezzel a második helyet foglalja el az olmützi szoborcsoport után. Strachovský Matouš szobrász 1764 - 1766 körüli alkotását Bayer postamester anyagi támogatásával állították fel.

A tér épületei közül szépségével kimagaslik a város címerével díszített városháza. Az épület eredetileg keskenyebb volt, mivel a 88. és 89. hsz. alatti házak között valamikor pékárus üzletek kisutcája húzódott – az abból fennmaradt átjárót ma erről nevezik „Chlebnice [Kenyeres]“-nek. 1607 után az átjárót átívelték és a városházát kibővítették. A városháza épületében őrzik az eredeti városcímert, melyet annak idején 1483-ban II. Vladislav [Ulászló] adományozott a városnak. Az eredeti kivitelezésű címer, ami kék mezőben ötszirmú aranyrózsából állt, a királyi kiváltságnak köszönhetően két arany királyi oroszlánnal és a W királyi koronás betűvel gazdagodott.

Tekintsük meg a sgraffito díszítésű Langer-villát, amely a 138 –139 /I. hsz. viseli, nevét utolsó tulajdonosa után kapta. Ez a 139. hsz. ház a város egyik legrégibb épülete (15. század eleje) és őfelsége tulajdona volt. Árkádsoros udvara a 16. századból való, a vakolat sgraffito díszítése 1579-ből. A két házat egy Kozmáči Čech nevű gazdag hradeci várospolgár egyesítette 1586-ban.

A Langer-villát magunk mögött hagyva letérünk a sárga turistajelzésről és a Zlatá husa[Arany lúdhoz] vendéglő felé vesszük utunkat, ahol Karel Havlíček Borovský [cseh költő, újságíró, gazdaságpolitikus] volt elszállásolva kiűzetésére utaztatásakor 1851. 12. 16-án. Tovább haladva a Svatojánská [Szentjános] keskeny utcán, a Keresztelő szt. János templomhozérünk - ez a kastélyon kívül a legértékesebb korai gótikus épület. A 13. században alapította a Német Lovagrend, majd 1340 után egy minorita gyülekezeti kolostort és iskolát is hozzáépítettek.

Itt diákoskodott Tomáš Štítnéből.1564-ban itt Hradeci Jáchym egy ún. betegistápolót rendezett be, amelyet később a protektorátus alatt megszüntettek.

, obrázek se otevře v novém okně

A jobboldali lépcsőházból kilátás nyílik a Vajgar halastóra - terjedelme összesen 49 ha, legnagyobb mélysége 5 m. Nem sorolható a tipikus halastavak közé, mivel nincs kiépített gátja. Az első írásos emlékek a tóról 1399-ból vannak. Eredeti megnevezése Velký, Městský [Nagy, Városi] vagy Hradní [Vári] halastó volt, a Vajgar nevet (a német Weiher kifejezés fonetikus kiejtéséből) csak a 17. és 18. század fordulóján kapta. A fából ácsolt hidat, melyről a halastóval kapcsolatosan szól a krónika, 1760-ban átépítették kőhíddá, amely a Vajgart szimbolikusan felosztja Malý [Kis-] és Velký [Nagy-] részére. A halmozott szigetecskét 1860-ban alakították ki.
Tovább indulunk a
Štítného utcán keresztül a Panská [Uradalmi] utcába, jobbra letérve a Masaryk-térre.

A Panská [Uradalmi] utca végének innenső jobb oldalán található a Střelnice [Lőtér] fogadó. Eredetileg itt húzódott a vár védőárka, ahol a hradeci mesterlövészek kiképzése folyt. Volt nekik itt felállítva egy fabódé, amiben a fegyvereket tartották, ünnepélyes alkalmakkor pedig sört is csapoltak. Az 1801-es tűzvészt követően lebontották a városkaput, és a helyére egy kétemeletes épületet emeltek - ez a hely ma is a város kultúr- és társadalmi életének eleven központja. 1928-ban a Lőtér épületében egy mozit is berendeztek.

, obrázek se otevře v novém okně

Városnéző körutunkat a Masaryk-téren fejezzük be.

A megtekintő körút hossza kb. 3 km.


11.4.2011 9:39:57 - aktualizováno 13.1.2015 14:08:55 | přečteno 8618x | Vladislav Sochna

Volba verze

Kterou verzi stránek chcete zobrazit?

Mobilní Normální